[trend] Vállalati kihívások és a munkahelyi márka (4. rész)

Posted by miklos in Employer Branding magyarul, Vilma mondja

Több 2017-ben folytatott globális kutatás szerint a vállalatok a munkahelyi márkájukat alapvető üzleti célkitűzéseik elérésére szeretnék bevetni. Nincs ez másként Magyarországon sem, azzal a különbséggel, hogy nálunk még nem tekinthető közhelyesnek ez a megállapítás.  Mivel a márka, a piaci részesedés és hasonló fogalmak a marketing tárgykörébe tartoznak, mindezek pozitív hatását a cég működésére mindeddig hajlamosak voltak a vállalatok tisztán kommunikációs eszközökkel elérni. A közösségi koncepció korában azonban a valós élmények és tények eredményesebben befolyásolják a piacot, mint a reklám (vagy más saját közlések), amely ma már legfeljebb árnyalni tudja kissé a vállalatról alkotott általános képet. 

Melyek a legfontosabb vállalati célok, és hogyan viszi őket sikerre az erős munkahelyi márka?

 4. Általános megítélés, szakmai reputáció, piaci ismertség

Akármilyen távolinak is tűnik a kapcsolat a cég ismertsége, elismertsége és a piaci eredményessége között, a szervezetek többsége már belátta, hogy ezek nem csak pénzben ki nem fejezhető mutatókkal mérhetők, de közvetlenül megmutatkoznak a cég profitjában és piaci versenyképességében is. A digitális korszak átalakulásai összemosták a kommunikációs csatornákat és a célcsoportokat, a célzott üzenetek így nem csak nehezebben átvihetők, de egymásra is erősen hatnak, nem beszélve arról a (most már tényként elismert) felismerésről, hogy a céges beszerzési döntéseket sem feltétlenül racionális alapon, hanem inkább érzelmi-intuitív mércével hoznak meg EMBEREK (legyenek bár egy szabályozott folyamatban részt vevő munkatársak). 

A vállalati márka imázsa,  vagyis általános megítélése mindig is azon múlt, hogy kinek milyen személyes tapasztalatai, vagy közösségi visszaigazolásai voltak az adott cégről. Az imázs emberi asszociációk és vélemények összessége. Mint ilyen, nem különíthető el az, hogy egy szervezetről mit gondolunk, mint beszállítóról, mi a véleményünk a társadalmi szerepvállalásáról, környezet-tudatosságáról, vagy éppenséggel milyen munkáltatónak tartjuk. Mindezek egymásra hatva, egyetlen képet alakítanak ki minden egyes érintett elméjében, és a közbeszéd által ezek a megítélések változhatnak is. Tovább fűzve ezt a gondolatot, az is megállapítható, hogy összességében semmilyen közvélekedésről nem állapítható meg objektíven, hogy az pozitív, vagy negatív – ezt minden esetben az egyén viszonyulása dönti el. Például, ha egy cégről az terjed el, hogy katonás rendet tart a munkafolyamataiban és erőn felüli teljesítményt vár el a dolgozóitól, lehet vonzó a hasonló beállítottságú munkatársaknak, vagy lehet negatívum azon megrendelők számára, akik érzékenyebbek fair trade vagy a diverzitás irányában. Amikor emberi viszonyulásokról beszélünk, rögtön világossá válik, hogy a márkaimázs leghitelesebb forrása a munkavállalók önkéntes, saját kommunikációja a közösségeikben.

A szakmai elismertség mércéje lehet az, hogy a múltban milyen szakmai kompetenciák halmozódtak fel a vállalatnál, milyen megrendelőknek dolgoztak és milyen szakmai szövetségeket kötöttek. Az énmárka, illetve personal branding azonban magával hozta azt, hogy megfordultak a referenciák irányai. Egy vállalat szakmai elismertsége egyre inkább múlik a pillanatnyilag a cég nevében és érdekében dolgozó szakemberek egyedi szakértelmén, illetve egyre több megrendelő saját reputációját építi az, ha ismert és elismert beszállítókat választ – és egyik sem fordítva, ahogy azt mindeddig gondoltuk. Magyarországon jelenleg az a helyzet, hogy az együttműködés során az alacsonyabb ismertségű cég használja az ismertebbet saját referenciájaként, függetlenül attól, hogy melyikük áll a megrendelő vagy a beszállító oldalán. Végső soron bármely vállalat reputációja a korábbi munkatársai, a jelenlegi dolgozói, illetve az általa a jövőben megszerezhető szakemberek saját sikerein, ismertségén és elismertségén nyugszik. 

A piaci ismertség  sem tisztán kereskedelmi fogalom többé. A vásárlói célcsoportokból (és az egyeduralomra törő digitális kommunikációból is) “kiöregedtek” azok a generációk, akiknek még számított, hogy ki mit mond a saját termékéről/szolgáltatásáról. A mai 18-49 évesek szinte egyöntetűen reklámkerülők, a “maradék” igen szkeptikusan szemléli a kereskedelmi célú kommunikációt, és inkább a saját közösségei által hitelesíti azok üzeneteit. A boltokban a kínálóállvány mellett álló hosztesztől is mindenki megkérdezi: “- És Ön is ajánlja? Önnek is ízlik?”. A vállalatok nagy része már tisztában van azzal, hogy nem csak a kereskedőik, de minden egyes dolgozójuk elkötelezettsége és személyes közösségi kommunikációja elengedhetetlen a piaci ismertség növeléséhez. 

Mi köze mindennek a munkahelyimárka-építéshez? Csak annyi, hogy a vevők megszerzésének előfeltétele a munkatársak megszerzése. Ez ilyen egyszerű. Employer Branding magyarul. 

Vilma modul rendszerű szolgáltatásai és #ANagyEBJátékVilmával a márkaépítés minden pillérén és teljes folyamatában segítségedre lesznek, hogy erőfeszítéseid célhoz kötöttek, hatékonyak, mérhetők legyenek, építsenek korábbi eredményeidre, munkahelyi márkád jelenlegi pozíciójára és a munkatársaid együttműködő bevonására.

Olvasd a blogot, nézz körül az oldalon! Vilma Veled Van. 

(folyt. köv.)

A sorozat további részei: 

1. Üzleti növekedés és profitszerzés

2. Munkaerőpiaci kihívások kezelése 

3. Technológiai lehetőségek kiaknázása, modernizáció

5. Referenciák és partnerkapcsolatok ápolása

 

Gyorsító sáv

Első kézből hallanál a legfrissebb trendekről?

Vilma mondja – szakmai konzultáció

Tags: Employer Branding, employer branding magyarul